Zsendülő határ, virágzó repce - űrfelvételeken a magyar tavasz
A tavasz az űrből is látszik
A Föld felszínének változásai, a kizöldülő lombokkal, virágzó mezőkkel és nem utolsó sorban gyakran ár- és belvizekkel beköszöntő tavasz nyomai az űrfelvételeken is megfigyelhetőek. A Lechner Tudásközpont szakértői által feldogozott és kiértékelt űrfelvételek a földmegfigyelési és közigazgatás-támogatási és -fejlesztési adatokon kívül számos más, köznapibb információt is rejtenek, legyen szó repcevirágzásról, vagy szépen zöldülő Tisza-menti mezőgazdasági táblákról.
Bolygónk változásait évtizedek óta műholdak figyelik az űrből, melyek orbitális pályájukon másodpercenként készítenek felvételeket a Föld felszínéről. Hazánkban a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként működős Lechner Tudásközpont foglalkozik a távérzékelési eljárásokkal gyűjtött földmegfigyelési adatok feldolgozásával, együttműködve az Európai Űrügynökséghez kapcsolódó hazai feladatokat koordináló Külgazdasági és Külügyminisztériummal. A műholdak által készített űrfelvételeken a gazdasági, közigazgatási vagy geográfiai jelentőségű információk mellett természeti környezetünk változásai is jól megfigyelhetőek.
A Kis-Balatonról a 10 méteres terepi felbontású, Sentinel–2 műhold által készített koratavaszi űrfelvétel a Tüskevár tájaira kalauzol minket, a Zala kanyargó folyójáról Tutajos, Bütyök és Matula bácsi kalandjai jutnak eszünkbe. A tó színe zöldeskék, a körülötte látható barnás területek a nádas színárnyalatait mutatják.
A Kis-Balaton egykor még nem önálló tó volt, hanem egy kisebb öbölként a Balaton része, ahol a Zala folyó a hordalékát lerakta– tudható meg kisbalaton.hu-ról. A 19. század második felétől meginduló emberi tevékenység azonban jelentős változásokat okozott a környezetben. A Sió-zsilip létesítése, a Zala mederszabályozása és a művelhető területek növelése érdekében kialakított csatornarendszerek azt eredményezték, hogy a Balaton ezen része fokozatosan csökkent, így a Kis-Balaton magasabban fekvő területeit már nem borította víz, emiatt a Zala hordalékát megszűrő és tisztító hatás erősen lecsökkent. A folyó új utat keresve már a Keszthelyi-öbölben rakta le hordalékát, mely a mezőgazdasági tevékenységből származó kémiai és biológiai szennyezéssel együtt jelentős vízminőség romlást eredményezett. Az 1970-es évektől kezdve az ökológia katasztrófa elkerülése érdekében jelentős erőfeszítéseket tettek az eredetihez hasonló állapotok visszaállításra. A területet végül elárasztották, melynek köszönhetően a mocsárvilág regenerálódott, és alkalmassá vált arra ismét, hogy a Zala folyó hordalékát megszűrje. A Kis-Balaton napjainkban fokozottan védett vizes élőhely, mely Európában is egyedülálló értéket képvisel.
A tavalyi április kifejezetten hűvös volt, bár április elején a hőmérséklet több helyen is elérte a 25 fokot a következő napokban sarki eredetű légtömegek áramlottak hazánk felé, erős lehűlést és havazást hozva. Jól megfigyelhető, hogyan találkozik a tavasz a téllel a Sentinel–2 által 2022.április 9-én készített űrfelvételen. A hó még jelen van a magasabban fekvő helyeken, többek között a Pilis tetőnél és Dobogókőnél, ám a völgyekben már teljesen elolvadt. A hegyek tövében elterülő szántóföldek zöld foltjai már a tavaszt jelzik.
A nagykunsági folyók mentén a kedvező talajviszonyok jó lehetőséget biztosítanak a különféle növények termesztésére, így – követve a természet adta lehetőségeket – nagymértékű mezőgazdasági tevékenység folyik a térségben. A 2020. április 21-ei űrfelvétel jobb oldalán Tiszacsege városa látható. A település mellett kanyargó Tisza-holtág öblében aprótáblás művelést folytatnak, míg a többi területen a nagyobb parcellák jellemzők. A Tisza menti ártér és a mezőgazdasági táblák zöldje a természet tavaszi újjáéledését jelzi.
Tavasz közepén, főleg április végén és május elején a virágzó repce sárgálló táblái az űrből is kitűnően megfigyelhetők, ahogy ezt a 2021. május 9-én készült Sentinel–2 űrfelvétel is jól mutatja. A Balatontól keletre található, Fejér megyei jó minőségű termőterületeken elsősorban nagytáblás mezőgazdasági művelés folyik. A barna színű szántóföldeken a növényzet még nem jelent meg, mivel ezeken a területeken jellemzően tavaszi vetésű kukoricát és napraforgót termesztenek. Az előző év őszén elvetett növények azonban május elejére már jelentősen kifejlődnek, melyről a gabonatáblák zöld színe tanúskodik, mellettük az éppen virágzó repce pedig csodálatos látványt nyújt.
Tavasz közepén, főleg április végén és május elején a virágzó repce sárgálló táblái az űrből is kitűnően megfigyelhetők, ahogy ezt a 2021. május 9-én készült Sentinel–2 űrfelvétel is jól mutatja. A Balatontól keletre található, Fejér megyei jó minőségű termőterületeken elsősorban nagytáblás mezőgazdasági művelés folyik. A barna színű szántóföldeken a növényzet még nem jelent meg, mivel ezeken a területeken jellemzően tavaszi vetésű kukoricát és napraforgót termesztenek. Az előző év őszén elvetett növények azonban május elejére már jelentősen kifejlődnek, melyről a gabonatáblák zöld színe tanúskodik, mellettük az éppen virágzó repce pedig csodálatos látványt nyújt.
A Sentinel műholdakat föld-, óceán- és légköri megfigyelések céljára fejlesztették a Kopernikusz program keretében, mely az Európai Űrügynökség (ESA) és az Európai Bizottság közös kezdeményezéseként jött létre. A Sentinel–2 műholdpáros 10, 20 és 60 méteres térbeli felbontású adatokkal segíti a föld- és tengeri megfigyeléseket. A két műhold konstellációja 5 napos visszatérési időt tesz lehetővé.
Hazánkban a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpont foglalkozik a távérzékelési eljárásokkal gyűjtött földmegfigyelési adatok, többek között űrfelvételek közigazgatás-fejlesztési és -támogatási célú feldolgozásával, kiértékelésével – együttműködve az Európai Űrügynökséghez kapcsolódó hazai feladatokat koordináló Külgazdasági és Külügyminisztériummal.
